A kistelepülések kimerültek, a leépülő intézményrendszer és a munkalehetőség hiánya miatt folyamatos a fiatalok elvándorlása – az elmúlt évtizedekben közhellyé vált megállapítás végeredménye, vagyis a munka és szolgáltatás nélküli (nyugdíjas) falvak kialakulásának rémképe ismét felkavarta a közpolitikát. Az elmúlt hetekben a kisebbik parlamenti ellenzéki párt, települések és érdekképviseletek kérdései záporoztak a szolgáltató vállalatokra, illetve a kormányzatra, amely egyelőre adós egy átfogó vidékfejlesztési stratégiával. (Lapzártánkkor jött a hír, hogy a kormányfő menesztette a programkidolgozással megbízott politikust.)
A vidéken élők helyzete folyamatosan romlik, az alkotmányban is rögzített alapvető joguk a tanuláshoz, a munkához, az egészségügyi alapellátáshoz és az alapvető infrastrukturális ellátáshoz folyamatosan csorbul így összegezhető a Magyar Demokrata Fórum alelnökének álláspontja, amellyel némileg felkavarta a nyár eleji politikai uborkaszezont jellemző állóvizet. Lezsák Sándor szerint az egészségügyi alapellátás rendszerének meggondolatlan átszervezése, a kistelepülések fejlesztési, pályázati lehetőségeinek kormányzat általi szűkítése növeli a vidéken élők esélyegyenlőtlenségét. A képviselő mondanivalóját nem elsősorban a médiának szánta egy szokásos "panasztájékoztatón", hanem hivatalos beadvány formájában az állampolgári jogok országgyűlési biztosához intézett kérdéseket. A rendszerváltás óta példa nélküli kezdeményezés alanya Magyarország lakosságának negyven százaléka, így Lenkovics Barnabás ombudsmannak fel van adva a lecke, hiszen az elmúlt száz évben a hazai társadalomtudományok megannyi szférájának jelese elemzi, publikálja a magyar vidék válságtüneteit, némelykor pedig a kilábalás lehetséges irányait, de megnyugtató választ, garanciákat nem, ígéreteket viszont annál többet kaptak az érintettek. Annyi tény, hogy a II. világháborút követő erőszakos urbanizálás, a hagyományos mezőgazdaság szétverése, illetve a kizárólagosan a városokra fókuszáló fejlesztéspolitika felszámolta a tradícionális vidéki életközösségeket. A rendszerváltást követően kiépült önkormányzati rendszer konzerválta az esélyegyenlőtlenséget: néhány kistérségtől eltekintve a vidéki (kis)településeknél állandósult a forrás és a munkalehetőségek hiánya, emiatt egyre jobban leépül az intézményrendszer (óvodák, iskolák, posták, egészségügyi ellátás stb.), ami ugyancsak az elvándorlást, így a falvak kihalását eredményezheti.
Lezsák Sándor most abban bízik, hogy a nyár végére választ kap kérdéseire és Lenkovics Barnabás elemzése alapján az MDF nevében még a jövő évi költségvetés vitáját megelőzően parlamenti vitanapot kezdeményez 2360 település megmaradása és fejlődésének biztosítása érdekében. A politikus kitért arra is: az "elvont" alkotmányos kérdések megválaszolása mellett azt is kéri az országgyűlési jogok biztosától, hogy vizsgálja felül azt a 2003 elején született kormányhatározatot, amely 2015ig kizárja a szennyvízkezelési pályázatokból a kétezer fő alatti településeket. Lezsák az akció indokaként kifejtette: Magyarország lakóinak valamivel több mint harmada, 3 millió 550 ezer ember él közel 2.900 önálló önkormányzattal rendelkező kistelepülésen, ezen belül 2.360 település lélekszáma nem haladja meg a kétezret. A fórum alelnöke nem rejtette véka alá, hogy véleménye szerint lényegében megkezdődött az említett kistelepülések adminisztratív eszközökkel és kormányzati közreműködéssel történő felszámolása.
XXI. századi falumodell: posta, vonat és buszjárat nélkül
A szakértők részben alátámasztják az aggodalmakat, s arra hívják fel a figyelmet, hogy a kistelepüléseken utolérhető szolgáltatások száma és színvonala az utóbbi két évben rohamosan csökken. Az előrejelzések még borúsabbak: becslések szerint a következő egykét évben majd ezer település zárhatja be végleg a helyben működő óvodát és iskolát, mert képtelen fenntartani az intézményeket. A hírek szerint a Volánbusz Rt. szintén racionalizálást fontolgat, mivel az állami, megyei és egyéb térségi támogató csapok elzáródtak, így több tucat olyan útvonalon, ahol óránként közlekedtek a "sárgabuszok" naponta néhány járatra csökkenhet a szolgáltatás. A MÁV RT. terveiben szintén nem kecsegteti a kistelepüléseket, hiszen az úgynevezett szárnyvonalakból, amelyek döntően az aprófalvakat hálózzák be, 3000 kilométer vasútpályát felszámolna vagy privatizálna a társaság. A Magyar Posta Rt. is hasonló "fejlesztéseken" töri a fejét, ami félezer kisposta sorsát pecsételheti meg.
A postaügyben máris kardjukat rázzák a kistelepülések: a polgármesterek Alkotmánybírósághoz fordulnak és pert indítanak a Magyar Posta ellen, mert kifogásolják a mobilposta rendszert és annak kiszámíthatatlanságát. Az ügyben szintén megszólított ombudsman közleményében helyt ad a panaszosoknak. Mint írja: a mobilszolgáltatásra való átállás alkotmányos jogokkal összefüggő visszásságot nem okoz, a hátrányos helyzetű térségek kistelepülésein élők problémáira azonban megoldást kell találni. Lenkovics Barnabás szerint a posták bezárása más társadalmi jelenségekkel összefüggésben vizsgálva további problémákra világít rá. A kisvasutak felszámolása, a buszjáratok ritkítása, az iskola és óvodabezárások mellett a postahivatalok megszüntetése csorbítja az ott élők esélyegyenlőségét. A Magyar Posta, melynek tulajdonosa a magyar állam, elismerte, hogy az átállást nem megfelelően kommunikálták az érintettek felé, a tájékoztatás nem volt megfelelő, valamint a fokozatosság hiánya is kiválthatta a lakók ellenállását olvasható a közleményben.
A heves médiaszóváltást követően a posta sietett a megnyugtató válasszal. Szivi László, a társaság vezérigazgatóhelyettese Mátraházán, a Községi Önkormányzatok Szövetségének közgyűlésén többször megismételte: a Magyar Posta Rt. nem szünteti meg a postahivatalokat a 6002.000 lakosú településeken. Ezeken a településeken a korábbi sajtóhírekkel ellentétben nem tervezik a postai szolgáltatás vállalkozásba adását. A lakosok továbbra is a postahivatalokban adhatják fel a küldeményeiket és nem élelmiszer üzletek, vagy vendéglátóipari egységek végzik ezt a tevékenységet hangsúlyozta Szivi, sőt hozzátette a legutóbbi fejlesztések kedvezményezettjei a kistelepülések, ugyanis május elsejétől az uniós követelményeknek megfelelően mind a 3.200 magyarországi településen házhoz szállítja a posta a csomagokat. Eddig csupán csak a 270 nagyobb városban működött ez a szolgáltatás tette hozzá. Ha nem is ekkora viszhangot, de némi vihart a Matáv nyilvános telefonfülkék megszüntetéséről hozott állítólagos döntése is kavart. A felröppenő hírek szerint a visszafejlesztés áldozatai ebben a szektorban is a kistelepülések, s bár szakértők felhívták a figyelmet, hogy a mobilpenetráció miatt egy esetleges fülkeleépítés sem okozna nagyobb szolgáltatási színvonal csökkenést, az elemzők megállapítása csak olaj volt a tűzre. Eközben a távközlési cég nyomatékosan cáfolta, hogy megszüntetnék a kistelepüléseken a nyilvános telefonfülkéket. Radi István, a Matáv marketing igazgatóhelyettese kijelentette, hogy jelenleg az előírtakhoz képest 3 és félszer annyi nyilvános állomás működik országszerte, holott a törvény szerint "csak" minden ezer lakos után kell a Matávnak minimálisan egy darab nyilvános távbeszélő készüléket üzemeltetnie. Ez azt jelentené, hogy a Matáv teljes szolgáltatási területén, ami az ország területének 72 százaléka, 8860 darab távbeszélő készüléket kellene, hogy üzemeltessen. Ezzel szemben pillanatnyilag több mint 28 ezer készüléket üzemeltetünk, és terveink között soha nem szerepelt olyasmi, hogy bárhol a lakosságszám, illetve a kötelezettségelvárás alá mennénk szögezte le Radi István.
Program az élhetőbb faluért
A kormányzati szervek és elsősorban a belügyi tárca a régóta működő ÖNHIKI-alap mellett forráskutatással, s esetenként saját költségvetési tartalékainak terhére próbál segíteni az ezer sebből vérző kistelepüléseken. A probléma komplexitását jelzi, hogy szinte valamennyi tárca csurrant-cseppent némi pénzt a 2000 fő alatti falvaknak, ugyanakkor egységes kormányzati elképzelés nyomaira egyelőre nehezen bukkannak az érintettek. (Lapzártánkkor jött a hír, hogy a kormányfő menesztette a programkidolgozással megbízott politikust.) Érdemes kitérni a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium (FVM), a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium és a Belügyminisztérium összefogásával létrejött, közmunkaprogramokat szervező Élhetőbb Faluért Programiroda tevékenységére, amely látványos áttörés lehetőségét hordozza. Az elképzelést megalapozó felmérésekből kiderült, hogy a legtöbb helyen az önkormányzat az egyetlen munkaadó, így a számukra kidolgozott speciális közmunkaprogram segíthet a foglalkoztatási gondokban. Ennek lényege, hogy nem kell az önkormányzatoknak előre fizetni a bért, és önrészt sem kell vállalni, s adott esetben akkor is elindul a program, ha csak hatnyolc ember vesz részt benne.
Salföld harcra hív
Összefogásra és a településfejlesztési elképzelések együttes kidolgozására szólította fel a vidéki kistelepülések önkormányzatait Veszprém megyei Salföld polgármestere. Baló István szerint jelenleg nincs kreatív, a magyar sajátosságokra épülő településfejlesztési elképzelés.
Mint felhívásában írja:
„Az egykor élő magyar falvak évtizedek óta folyamatosan pusztulnak, és a kiszolgáltatott kistelepüléseknek még sincs hatékonyan működő országos érdekképviseleti szerve. Nem is lesz, ha nem akarjuk! A gazdaságosságra és fejlesztésekre hivatkozva, az elmúlt évek hatalmi elképzelései és döntései azt mutatják, csatlakozunk mi is a világot ma irányító alapvető koncepcióhoz, melynek lényege a fogyasztás folyamatos fenntarthatósága. Ebben a folyamatban a "kicsiket" senki nem támogatja, mert sem a hatalomnak, sem az üzletnek nem jelentenek céljaikat és eredményeiket befolyásoló tényezőt.
Meg kell értenünk, és világosan látni, külön-külön hiába próbálunk meg a bennünket ért sérelmezhető döntések ellen küzdeni. Ha van még energia, elszántság és idő, alakítsuk meg a politikamentes, senki ellen nem, de önmagunkért keményen harcoló, Kiszolgáltatott Kistelepülések Országos Szövetségét.
Csak erőinket egyesítve lehetünk képesek arra, hogy a szétszórt kistelepülésekért harcolhassunk, és együtt követeljük:
1. A parlament fogadja el: a kistelepülések veszélyeztetett helyzetben vannak, ezért (a statisztikai adatoktól függetlenül) kiemelten, és megkülönböztetetten kell velük foglalkozni, hogy ismét méltó helyére kerüljön a falusi életforma, mely a magyar hagyományok megőrzése mellett, a földet fenyegető környezetromboló életforma alternatívája lehet. 2. Szemléletváltással egybekötött, új településfejlesztési politika szükséges, amelyik lehetővé teszi a jelenlegi leépülési folyamat megállítását, stratégiát nyújt a megújuláshoz.
3. A közigazgatási és területfejlesztési elképzelések sürgős felülvizsgálatát a kistelepülések szemszögéből, biztosítékot adva a valódi esélyegyenlőségre és a fenntartható működésre, olyan decentralizációt, mely a rendszer legaljára szorulóknak is kínál esélyeket.
4. Állami, költségvetési garanciát az itt működő önkormányzatok leépítés nélküli működéséhez, ha az önkormányzat vállalja, és megteszi a település fejlesztéséhez szükséges lépéseket.
5. Közvetlenül elérhető településfejlesztési forrást, a kistelepülések mögé felálló, aktívan működő, ingyenes tanácsadó és pályázatíró szolgálatot, pénzügyi segítséget a pályázati önerőhöz, az előfinanszírozást biztosító alapot, és mindkettőhöz államilag garantált hitelfedezetet.
6. Nyilvános fórumot és közvetlen tájékoztatást. A kistelepülések bevonását az őket érintő döntések előkészítésébe.
7. A kistelepüléseken élő gyerekek és fiatalok oktatását, a képzésben való részvétel biztosítását úgy, hogy a falusi gyerekek ne kerüljenek hátrányos helyzetbe. A települési óvodák és iskolák, az orvosi ellátás erőteljes támogatását.
Szabolcsban fekete év 2004
Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében száznál is több kistelepülés van, közülük 44nél a lakosság lélekszáma a hatszázat sem haladja meg. Ezekben a községekben az önkormányzatoknak a legnagyobb terhet az iskolák és az óvodák fenntartása jelenti. A polgármesterek szerint 2004 az intézményfenntartásban fekete év. Néhány példa: Csaroda az általános iskolát Tákos és Hetefejércse önkormányzatával közösen tartja fenn. Az iskolában 120 gyerek tanul, az intézmény költségvetése 80 millió forint, az állami normatívák ebből 60 millió forintot fedeznek, így a hiányzó 20 milliót a három önkormányzat közösen teremti elő. Botpaládon 140 gyereket oktatnak az iskolában, és ide járnak a kispaládi diákok is. Az intézményben 15 pedagógus tanít, az iskola működtetése itt is évi 80 millió forintba kerül. Ez az összeg a botpaládi költségvetés 4045 százaléka.
A szocialisták másképp látják
Az ellenzéki képviselők nagyon sok butaságot mondtak az utóbbi időben a kistelepülésekről jelentette ki lapunknak Jauernik István (MSZP) parlamenti képviselő. Az önkormányzati bizottság alelnöke úgy vélte, hogy a sokat emlegetett szolgáltatási színvonalcsökkenés, például az új mozgó posták üzembe állításával éppen hogy színvonal növekedést jelent a falvakban. A politikus szerint ugyanis, míg korábban a 2000 fő alatti önkormányzatok postái alig voltak néhány órát nyitva, mi több egy sor szolgáltatást nem tudtak ellátni, addig a mobilposták rendszerszerűen működnek, s a legutóbbi időszaktól kezdődően már a csomagokat is házhoz szállítják. A szocialista politikus megjegyezte: személyes tapasztalatai alapján mondhatja, hogy számos kistelepülés elégedett az új rendszerrel, amelyet egyébként egy Orbán Viktor által aláírt kormányrendelet nyomán hozott létre a Magyar Posta Rt. A honatya arra a felvetésre, hogy folyamatosan csökken a kistelepülési intézmények száma, úgy reagált: tudomásul kell venni, hogy a csökkenő gyermeklétszám miatt az oktatási intézmények átalakításra szorulnak. A lényeg, hogy kistérségi szinten tartsák fenn ezeket az intézményeket, így minden óvoda, iskola maradhat az adott településen, viszont igazgatóból, adminisztratív apparátusból csak egy kell - fogalmazott Jauernik István. Hozzátette: a kistelepülések egyik legsürgetőbb kérdését, az idősek ellátását is hasonló módon, a kistérséget alkotó települések összefogásával lehet csak megoldani.
