•  
  • Letölthető űrlapok
  •  
  • Rendeletek
  •  
  • Testületi ülések
  •  
  • Üvegzseb

     

     

     

     

     







    STOP Gyurcsány
    Aláírásgyűjtés Geszten is!!!


    Elárvult gyermekvédelem

    Az ÁSZ szerint öt és fél milliárd forint kellene a jogszabályok betartásához



    Sem az önkormányzatok, sem az állam nem viseli kellően a szívén a gyermekvédelmi intézményekben felnövekvő új generáció sorsát: az Állami Számvevőszék megállapítása szerint az 1999–2002es években az intézmények átalakításának, fejlesztésének, illetve a szakmai jogszabályokban előírt feltételek megteremtésének forrásai sem a központi költségvetésben, sem az önkormányzatoknál nem álltak rendelkezésre. Így fordulhat elő például, hogy van olyan lakásotthon, ahol egy gyermek napi élelmezésére 287 forint – három gombóc fagyi ára – jut.


    A lakásotthonoknál nincs egységes szabályozás az élelmezésre, nincs központi előírás a napi fajlagos élelmezési keretekre, a korcsoportonkénti tápanyagmennyiségre és minőségre – mutat rá többek között az Állami Számvevőszéknek a helyi önkormányzatok gyermekvédelmi szakellátási tevékenységéről szóló jelentése, amely a gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló ellátottak 68 százalékát érintő vizsgálat alapján készült. Az egy főre jutó élelmezési kiadások széles határok között szóródnak: 2002ben volt olyan intézmény, ahol mindössze 287 forint jutott egy napra, de a maximum is csak az 525 Ft/nap összeget érte el.


    A gyermekvédelmi szakellátások működési kiadásaihoz történő állami hozzájárulás a differenciált intézményrendszer ellenére évek óta azonos. A felmerülő költségektől függetlenül azonos összegű normatíva jár a csecsemőotthonokban, a gyermekotthonokban, a lakásotthonokban, a nevelőszülőknél elhelyezettek esetében, egyedül a speciális és különleges ellátások magasabb költségigényét ismerik el 2001től. Az önkormányzatok adatai szerint a normatívák csupán a nevelőszülők esetében fedezik a költségeket, a csecsemőotthonok egy főre jutó kiadásához a fenntartók átlagosan 60 százalékban, a gyermekotthonok esetében 50 százalékban biztosítanak saját forrást.


    A gyermekvédelmi törvény 1997. évi megalkotásával Magyarország megtette a legjelentősebb lépést a Gyermekek Jogairól szóló Egyezményben, a Magyar Köztársaság Alkotmányában megfogalmazottak és az európai jóléti államok által hirdetett elvárások összehangolt megvalósítása érdekében. A jogszabály megjelenését megelőzően azonban nem készült felmérés az átalakítások forrásigényére, a változások miatti költségtöbbletekre és a szükséges szakmai létszámfejlesztésre. Megfelelő pénzügyi eszközök hiányában a gyermekvédelmi törvény hatályba lépése óta az átalakításra vonatkozó határidőt folyamatosan módosítani kellett: előbb két évvel, 2004. december 31-re tolódott ki a végrehajtás határideje, majd tovább módosult 2005. december 31re. Ahhoz azonban, hogy a jogszabály jövő év végére maradéktalanul teljesüljön, a szociális minisztérium 2003as felmérése szerint idén és 2005ben együttesen 5629 millió forint pluszforrásra lenne szükség. Ennek 54 százaléka beruházásokhoz, 46 százaléka pedig a létszámfejlesztésekhez szükséges. Ha csak a személyi állományt nézzük: 2002 végéig 3007 fős szakmai létszámfejlesztést kellett volna végrehajtani, ám ennek felét sem sikerült teljesíteni (1459 fő).


    A vizsgált fővárosi és megyei önkormányzatok 1999–2002 között felhalmozási kiadásaik mindössze 1,5 százalékát fordították a gyermekvédelmi szakellátás fejlesztésére. A gyermekvédelmi szakellátás javítása érdekében az ÁSZ számos javaslatot tett az egészségügyi, szociális és családügyi miniszternek. Eszerint számításokat kell végezni a szükséges források biztosítására és ösztönözni kell az önkormányzatokat az igényekhez igazodó rugalmas intézményrendszer kialakítására. Célszerűbbé és hatékonyabbá kell tenni a nevelőszülői hálózatot, egységesíteni az örökbefogadók alkalmassági vizsgálatát, intézkedni kell a gyámhivatalok illetékességének egységesítésére és a statisztikai adatszolgáltatás módosítására, összhangban a gyermekvédelmi törvényhez kapcsolódó differenciált ellátási típusokkal.


    A jelentés kapcsán Draskovics Tibor pénzügyminiszter azt közölte az Állami Számvevőszék elnökével, hogy a közigazgatási szolgáltatások korszerűsítési programjához illeszkedően maga is szükségesnek tartja a szakfeladatok újragondolását. A feladathoz szükséges milliárdok biztosítására azonban nem tett ígéretet. A belügyminiszter egyetértett azzal, hogy a költségvetés mindenkori teherbíró képességétől függően kívánatos a szükséges források bővülése. De az ágazati jogszabályok által előírt többlet szakmai feltételek felülvizsgálatát sem tartja elképzelhetetlennek.






    A szavazás szünetel











    A portál az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült.