•  
  • Letölthető űrlapok
  •  
  • Rendeletek
  •  
  • Testületi ülések
  •  
  • Üvegzseb

     

     

     

     

     







    STOP Gyurcsány
    Aláírásgyűjtés Geszten is!!!


    Özönvíz viszi a falvak pénzét

    Nehéz idők: A Hernád-völgyében 27 települést sújtott az áradás



    A tavalyi árvízszünet után, idén ismét nyári katasztrófakrónikától volt hangos a Kárpárt-medence. Észak-Magyarországon, Kelet-Szlovákiában, Erdélyben és a lengyel Kárpátok északi és keleti lejtőin. Itthon több mint kétszáz önkormányzat pénzügyi tartalékait fogyasztotta el a heves esőzések miatti áradások, illetve a belvizek elleni védekezés. A kormányszervek mindenhol teljes kártérítést ígérnek, amit Lamperth Mónika magyar belügyminiszter azzal a konkrétummal toldott meg, hogy közölte: megnyitja a vészhelyzet-kasszát, a kormány vis maior alapját. Európa nyugati és déli részén eközben a hőhullám és a pusztító erdőtüzek ellen próbálnak védekezni – lapzártánkig nem sok sikerrel.



    Az eddig mért legmagasabb vízállással, 450 centiméterrel írta fel magát a magyar vízügy „veszélyes folyóinak listájára” az elmúlt évtizedekben többnyire csendes Hernád. A vízállásrekordot döntő észak-magyarországi folyó július utolsó két hetében zabolázatlanul hömpölygött. A borsodi régió még ki sem heverte a július elejei jégverést (amely tucatnyi önkormányzatnak okozott fejtörést, hiszen a károsultaknak alig a fele rendelkezett biztosítással), máris jött az árvíz, amely a Hernádon és a Sajón kívül valamennyi kisebb vízfolyásra kiterjedt. A két katasztrófa eredője mindkét esetben az a júliusi ciklon, amelyekről az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársai több nyilatkozatukban kifejtették: nincs fölöttünk semmi keresnivalójuk. Bár az időjósok nem tudtak dűlőre jutni azon, hogy az elmúlt évek hektikus időjárása már a lopakodó klímaváltás előszele vagy csak ritka, de normális jelenség, mindenesetre a sokat szidott júliusi ciklon felhőzete másfél-két hétig a Kárpát-medencében körözött, kiadva csapadékterhének javát.

    A heves viharok mindenesetre féltucatnyi megye településén okoztak vészhelyzetet, a károkat pedig augusztus 15-re összesítik a települési jegyzők. A kormány korábbi döntése alapján 400 millió forintot különített el a rendkívüli időjárás következtében károsodott lakóingatlanok tulajdonosainak támogatására. Annyi biztos, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol a legnagyobb viharok voltak, az önkormányzati tulajdonban esett károk helyreállítására 123,4 millió forintot fordítottak a megyei vis maior-keretből. A többi megyében is folyik az önkormányzati károk helyreállítása, így Békés, Fejér, Győr-Moson-Sopron, Heves, Nógrád, Pest, Somogy és Tolna megye kereteiből összesen mintegy 170 millió forint áll rendelkezésre erre a célra.



    190 ezer homokzsák

    Alig távoztak a viharfelhők, az árvízvédelmi szempontból nyugodtnak tartott Hernád néhány nap alatt elöntötte folyóvölgyét. Az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság (Ékövizig) adatai szerint a folyó augusztus elsején este 10 órától másnap hajnali 2 óráig tetőzött Gesztelynél 450 centiméterrel, s ezután is még az első augusztusi hétvégéig kellett várni, hogy érzékelhetően visszahúzódjon. Szerencsére nem várt eddig a Szolnokról vezényelt honvédségi helikopteralakulat, amely némi késéssel, de homokzsákszállítóként bekapcsolódott a védekezési munkálatokba.

    A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság összesítése szerint így is hat településről több mint 100 embert ki kellett telepíteni, másfélszáz ház rövidebb-hoszszabb ideig víz alatt maradt, féltucat összedőlt és legalább száz megrongálódott.
    Augusztus első hétvégéjén aztán a folyó felső szakaszán megkezdték a homokzsákok visszahordását és a védművek helyreállítását, az alsó szakaszon – ahol már mintegy hetven centimétert apadt a Hernád – viszont még több ingatlan és utca volt víz alatt. Akárcsak a tiszai árvizeknél, most is a szivárgások, az átfolyások, valamint a csurgások ellen védekezés kötötte le a legnagyobb energiákat. A számokról csak annyit, hogy 27 településen volt védelmi készültség, összesen száznyolcvanezer homokzsákot használt fel (ebből kilencvenezret az önkormányzati töltéseken) az az 1500 árvédő, akik tíz napig éjjel-nappal a gátakon voltak. A legtöbb kárt szenvedett települések: Hernádvécs, Nagykinics, Hernádkércs, Ócsalános, Felsődobsza, Gesztely, Tornyosnémeti, Hidasnémeti, Gibárt, Bőcs, Novajidrány, Vizsoly, Hernádszentandrás, Pere, Sajólád.
    A gazdajegyzők eddigi összesítése szerint az érintett települések határában 5500 hektár lábon álló gabona, cukorrépa és burgonya semmisült meg: a becslések szerint a 6-700 termelőt sújtó kárösszeg meghaladja a félmilliárd forintot.



    Pesti vizesek is segítettek

    A vezetékes ivóvíz helyreállításában, illetve a zökkenőmentes ideiglenes vízszolgáltatásban nyújtott segítséget a Fővárosi Vízművek az áradás sújtotta Hernád-menti falvakban. – A két évvel ezelőtti dunai árvízben komoly tapasztalatokat szereztünk, ezért döntöttünk úgy, hogy műszakilag és technikailag is segítjük a Hernád-menti településeket – mondta Péterffy Gábor. A budapesti vizes csapat vezetője hangsúlyozta, hogy az ideiglenes vízszolgáltatást a lajtos kocsik mellett az ivóvíztisztító és -csomagoló berendezés is biztosítja, amely bármilyen minőségű vízből iható minőséget állít elő. A teljes hálózat újraindítása azonban két hétig is eltarthat, mivel a helyreállítás egyik alapfeltétele a megfelelő fertőtlenítés, vagyis a víztároló medencék és a kutak megtisztítása. Ezt követően is csak többszöri átmosás után lehet használni a vízvezetékrendszert, és utána is folyamatosan ellenőrizni kell a minőséget.




    Árkár: biankó ígéret a belügytől



    A július utolsó napjaiban Kelet-Magyarország területére zúdult eső, valamint az eső hatására kialakult áradás elleni védekezés és az önkormányzati tulajdonban keletkezett károk helyreállítása az önkormányzatok számára rendkívüli többletkiadásokat okoz. A Hernád folyó áradása miatt különösen Borsod-Abaúj-Zemplén megyében súlyos a helyzet – fogalmazott közleményében a belügyi tárca. A BM közlése szerint a megyében az önkormányzatoknál felmerült költségek finanszírozása az alábbiak szerint történik: A finanszírozás a vis maior-keretből történhet. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a megyei keret elfogyott, a költségeket – a központi vis maior-keretből – teljes egészében a Belügyminisztérium fedezi. Ugyanakkor a szövegben olvasható, hogy „Lamperth Mónika belügyminiszter személyesen vállalt garanciát arra, hogy a kárt szenvedett települések az igénybejelentést követő egy héten belül, soron kívül megkapják a védekezés költségeit. Az önkormányzatok a helyreállításhoz szükséges pénzeszközökhöz is rövid időn belül hozzájutnak.”




    Európa – katasztrófazóna



    Spanyolországban már negyvenre emelkedett a hőhullám halálos áldozatainak száma. A helybéli idősebbek mellett a Kanári-szigetekhez tartozó Gran Canarián és a Baleári-szigetekhez tartozó Menorcán több turista halálát okozta a kánikula. A dél-spanyolországi Huelva tartományban ugyanakkor hatalmas erdőtűz borított füstbe többezer négyzetkilométert: eddig 14 ezer hektárnyi paratölgy, eukaliptuszfa és bozótos vált a lángok martalékává.



    Portugáliában augusztus első napjaira valamelyest javult a helyzet, de a luzitánok így is az évszázad legnagyobb erdőtüzei ellen küzdenek, főleg Loulé közelében, az algarvei tengerpart hátországában. Eközben politikai vitát kavart, hogy a lisszaboni kormány nem fogadta el a Németország és más államok által felajánlott tűzoltó helikoptereket.



    Erdélyben körülbelül 1500 lakóházat tett tönkre az árvíz, Arad, Beszterce-Naszód, Brassó, Hargita, Kolozs, Kovászna, Máramaros, Szatmár és Szilágy megyékben 1600 személy rekedt a katasztrófa sújtotta helységekben. 213 hidat károsított az áradás, s mintegy 240 kilométernyit útszakaszt mostak alá a vadvizek. Az áradásokban az első összegzés szerint tizenöten haltak meg, miután Bákó, Buzá, Dámbovita és Hunyad megyékben is megáradtak a folyók.



    Szlovákia keleti végein és a Szepességben is, ahol a megáradt patakok, és kisebb folyók súlyos gondokat és károkat okoznak, egy ember vízbe fulladt. A medrekből kizúduló víz épületeket, utakat, hidakat mosott alá. Mint a korábbi években, a legnagyobb gondot most is a romák lakta szegénynegyedekben okozza a víz: a lakókat több helyen ki kellett költöztetni a nyomorúságos épületekből. Összességében tizenhat kisebb folyó megáradt északi szomszédunknál. A térség legnagyobb víztározói csaknem színültig megteltek, és ha a kitartó esőzés augusztusban is folytatódik, akkor az eddiginél is súlyosabb helyzetre kell felkészülni.



    Lengyelországban az esőzések nyomán keletkező árvízben két személy meghalt a déli, hegyvidéki részen. Több száz embert kellett lakhelyéről magasabban fekvő helyre menekíteni a kárpáti Malopolska térségében. A tűzoltók több mint ezer száz ház pincéjéből szivattyúzták ki a vizet, az áradás 18 ezer hektárnyi földet borított el.
     






    A szavazás szünetel











    A portál az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával készült.